Sügérek

info

Nagyon vonzó és érdekes díszhalak. Sok gyönyörű színezetéről híres, mint például az afrikai tavakból származó egyedek, míg mások a nagy testméretükkel hódítanak. Elterjedési területük Közép- és Dél-Amerika, Afrika és Ázsia.

A családba tartozó, rendkívül színpompás fajok erősen területvédők, párzás során rendkívül agresszív fajok. Fiatalkorban jól társíthatóak más halakkal, azonban gyorsan nőnek és ivaréretté válásukat követően kárt tehetnek kisebb, békésebb lakótársaikban. Általában nagyobb testű (kivéve dél-amerikai törpesügérek), ezáltal nagyobb helyet igénylő fajok tartoznak ebbe a családba.
Legnépszerűbbek a vitorláshalak és a Dél-Amerikából származó törpesügérek. A törpesügérek - bár nem nőnek nagyra – félénk természetük és lágy víz igényük miatt társas akváriumban csak alacsony telepítettség mellett tarthatók sikerrel, mert az élénk mozgású, vagy nagyobb halak folyamatos stressz alatt tartják őket, így színeik sem érvényesülnek és hajlamosabbá válnak a betegségekre.
A vitorláshalak és velük közeli rokonságot mutató diszkoszhalak nagyméretűek, ezáltal nagy helyet is igényelnek. Vitorláshalat sikerrel tarthatunk nagyobb medencékben, ahol nincsenek fátyolos úszójú, vagy tapogatókkal rendelkező fajok, illetve megfelelő mennyiségű búvóhely áll rendelkezésre.
A diszkoszhalak, valamint más dél-amerikai és afrikai - általában nagyobb testű (10-30 cm-re is megnövő) - sügérek nem társíthatóak más halakkal, mert nagyméretű (>250 l) medencét igényelnek, valamint speciális vízigényük eltér a könnyebben tartható fajokétól.

A többi halfajtól eltérő, egyik legérdekesebb tulajdonságuk, a fejlett ivadékgondozó ösztön, mely legtöbbjükre jellemző. Az ivadék gondozásában mégis vannak különbségek: megkülönböztetünk hím-, nőstény-, és vegyes gondozású családokat.

A hímgondozású családokban az ívás helyének előkészítésében csak az apa vesz részt, és rendszerint poligám (többnejű) családot alkot. Akár egymás után több nősténnyel is ívik, majd a több nőstény ivadékából összeállt családot gondozza. Csak az ívóhelyet védi, ha a kishalak elúsznak, akkor már nem gondoskodik róluk tovább.

A nősténygondozású anyai családoknál már valódi ivadékgondozásról beszélhetünk. Itt az ikrázásra kiszemelt helyet a nőstények készítik elő és védik. Egyes fajok az ikrákat a szájukba veszik és itt is keltetik ki (bölcsőszájúak). Ez eltarthat akár 2-3 hétig is, ilyenkor a nőstény általában nem táplálkozik.

A vegyes gondozású családok ivadékgondozásának megfigyelése a legérdekesebb. Mindkét nem részt vesz az ivadékok védelmében és nevelésében, sőt akár etetésében is.

A legtöbb sügér ragadozó, kedvelik a különböző lárvákat, kukacokat, vagy éppen a kisebb halakat, de természetesen akad közöttük növényevő is. Párzáskor területvédők és a territóriumukat ilyenkor agresszíven védelmezik.

Bezár

(25)(3)(12)(3)(1)(4)(10)(1)(2)(5)(6)(10)(1)(12)(1)(5)(8)(1)(1)